udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
191
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-191
Névmutató:
Orbán János Dénes
1995. január 19.
Ezekben a napokban új lap látott napvilágot: Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ címen, alcíme: irodalmi kéthetilap. I. évf. "előretolt szám", "előretolt szerkesztő": Orbán János Dénes, felelős szerkesztő: Sántha Attila, felelős kiadó: Szőcs Géza. Az első szám tizenhat oldalas, láthatóan modern, avantgarde szemle. 1996. május 4.
Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./1996. május 20.
Válságanalízis címen írt lehangoló összefoglalót a Fagyöngyről, /Kortárs romániai magyar költők antológiája/ Plainer Zsuzsa. Válságban van a társadalom, a világ, a művészet és az ember is, vallják az antológia költői, de a több mint száz vers közül alig néhány próbál kiutat találni. Az egyik lehetséges megoldás az irónia lenne, a másik a szerepjáték. Pleiner Zsuzsa megállapította, hogy "elterjedőben van a trágárság kultusza, amely ellen, ha szót emelünk, legjobb esetben egy jólirányzott "mindent szabad" lesz a válasz, amely - gondoljuk meg - maga is konvenció." A Fagyöngy szerzői önálló költői nyelvet próbálnak létrehozni, de a végeredmény - kérdéses. A kötetben rengeteg az "áthallás", ismert költők verseire emlékeztető részlet. Súlyosabb gond a képzavar, erre is hozott példákat a recenzens. Szeretném hangsúlyozni, írta, hogy számomra a művészet nem pusztán technikai kérdés, ennek ellenére "úgy gondolom, hogy a homályos, zavaros fogalmazás igen ritkán mondható erénynek, különösen ha nem hordoz semmi funkciót. - "Posztmodern ide, posztmodern oda, nekem mindig gyanús, ha a szerző magyarázza műveit..." /Helikon (Kolozsvár), máj. 20./ Az ifjú írónemzedék orgánumában, a Helikon Serény Múmia című mellékletében dühödten elutasították a trágársággal szembeszálló kritikát. Sántha Attila például Berszán István kritikáját /Hümért leb...ák, vagy a "Sire"-t kutyaharapással, Látó (Marosvásárhely), 1995/1/ egyszerűen pamflettnek nevezte. Berszán István Orbán János Dénes Hümériád című kötetéről írt elmarasztalóan. Sántha Attila szerint viszont Orbán János Dénes kiváló költő, betört a magyar irodalom élvonalába, hiszen vereseit olyan tekintélyes folyóiratok közlik, mint a Nappali Ház vagy a 2000. Legfeljebb a bigott vallásos körökben járatta le magát. Sántha Attila elítélően idézte Berszán Istvánt, aki szerint "a mindenkori költészet - megnyilatkozásként - valamiképpen mindig vallomás: a léleknek és a világnak /.../ mélyrétegei fakadnak fel benne." /Helikon (Kolozsvár), 7. sz., ápr. 5./1996. június 6.
Bukarestben, a Romániai Írószövetség székházában jún. 6-án kiosztották a szövetség 1995-ös díjait. A kisebbségek irodalmára szánt díjalapból idén az elsőkönyvesek részesültek, az Előretolt Helyőrség kolozsvári irodalmi lap köré csoportosult új erdélyi magyar költői hullám négy képviselője,: Fekete Vince /Parázskönyv c. kötetéért/, Kelemen Hunor /Mínuszévek/, László Noémi /Nonó/, Orbán János Dénes /Hümériáda/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9./1996. november 15.
Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.1996. december 8.
Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1997. szeptember 3.
Az egységes vagy két/séges magyar irodalom alcímet viselte a júl. 28-a és aug. 3-a között Parajdon, a József Attila Tudományegyetem /Szeged/ magyar tanszéke által szervezett irodalmi tanulmányi tábor Határon címmel. A tábor részét képezi a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a szegedi egyetem magyar tanszékei közötti együttműködésnek, amely a kortárs magyar irodalom elméleti igényű és történeti megalapozottságú kutatására irányul. Vajon leépült vagy felépült az összmagyar irodalom, tették fel a konferencián a kérdést. Szükségesnek látszik egy új kanonizációs stratégiának a közös kidolgozása, amely lehetővé teszi a szóértést. Első szinten az archaikusabb erdélyi magyar irodalom és a töredezettebb, gondolatibb "pannon"-magyar irodalom egy szintre hozása szükséges. - Új felismerések születtek a hazai és magyarországi Sütő-recepció kanonizációs módszereiben, írta a táborozásról szóló beszámolójában az egyik előadó, Kisgyörgy Réka. A meghívott előadók között volt Bréda Ferenc, Cs. Gyimesi Éva, Farkas Zsolt, Kisgyörgy Réka, Odorics Ferenc. A meghívott írók között főleg magyarországi modern, posztmodern írók voltak /Kemény István, Térey János, Kukorelly Endre például/, az erdélyiek között idősebbek és fiatalabbak is /Fekete Vince, Gergely Edit, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Király László, Láng Zsolt, László Noémi, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Salat Levente, Szilágyi István, Szőcs Géza, Sántha Attila és Visky András/. A vitákban részt vettek a kolozsvári Collegium Transylvanicum diákjai is. - A trianoni szétszabdalás óta 2 milliós erdélyi magyarságról beszélünk. Mi lenne, ha nem e szüntelen generatív munka lenne az, amely az alkotás elengedhetetlen feltételének tartaná a magyar vagy nem magyar alkotói készenlétet? - tették fel a kérdést a táborban. Dr. Odorics Ferenc szegedi docens arról tájékoztatott, hogy a JATE-n az érdeklődés középpontjában a strukuralizmus-viták állnak. A posztmagyar játékos szó, mondta, olyan gondolkodásmódot kíván jelölni, amely túl van a modernen, de ezzel együtt ilyen szövegekkel való foglalatosságnak kíván jelzője lenni. Először Árkoson rendeztek irodalomtudományi tábort, Parajdot, a második tábort a folytonosság jellemzi. /Kisgyörgy Réka: Az egységes vagy két/séges magyar irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1998. június 5.
Orbán János Dénes volt a főszerkesztője az Előtetolt Helyőrségnek, aki társaival, Fekete Vincével és Sántha Attilával készítette a folyóirat számait 1994 és 1997 között. Transzközépnek nevezték őket. Ebben az évben még nem jelent meg új szám. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./1998. október 11.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Brassóban a Bartalis János Szavalóversenyt okt. 9-11-e között. A rendezvény az 1997-ben 19 évesen elhunyt Mikó András Befejezetlen történetek című antológiájának bemutatójával, valamint munkásságának méltatásával nyitotta meg Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: Az V. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1998. december 1.
A nemzedéke vezéregyéniségeként számon tartott fiatal költő, a 25 éves Orbán János Dénes merő virtuskodásból fénymásolatot készített egy százezer lejes bankjegyről és bevásárolt vele egy önkiszolgáló boltban. A pénztáros feljelentést tett a rendőrségen. A tettével hencegő költőt letartóztatták. Orbánt el is ítélhetik, kettőtől tizenkét évig terjedő börtönre. Különösen, hogy máris politikai felhangot kapott a dolog, ugyanis Orbán János Dénes a másoláshoz a Szőcs Géza ex-szenátor, volt RMDSZ-főtitkár vezette Erdélyi Híradó Kiadó (Kolozsvár) eszközeit használta. Orbán János Dénes ugyanis az alkalmanként megjelenő Előretolt Helyőrség (Kolozsvár) című irodalmi lap főszerkesztője. /Előretolt hülyeség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./1999. szeptember 2.
Bertha Zoltán /Debrecen/ irodalomtörténész állapította meg: "egy történelmi, pozíciójában megrendült, identitásában és önbecsülésében sorvadó, eszmei tájékozottságában elbizonytalanodó nemzettársadalom - mint amilyen a Kárpát-medencei etnikai térvesztését, demográfiai fogyatkozását és elerőtlenedését folyamatosan átélő magyarság - sem csorbul attól, ha fenntartja az eszményállító írásművészet sorskifejező akaratába vetett bizalmát, vagyis ideálképző értéktudatának önmegtartó energiáit." Bertha Zoltán ennek alátámasztásául idézett határon túli magyar íróktól, Sütő Andrástól, a vajdasági Tari Istvántól, a kárpátaljai Füzesi Magdától, az erdélyi Szőcs Gézától, Kovács András Ferenctől, Demény Pétertől és Orbán János Dénestől. /Bertha Zoltán: Irodalom és nemzet. = A Hét (Bukarest), szept. 2./1999. szeptember 4.
Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ új sorozatként, többnyire első, illetve második és harmadik kötetes szerzőket jelentetett meg, és egyben olyan költőket, akik egy nemzedéket alkotnak. /Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című verseskötete, egy harmadik kötetes szerző, Sántha Attila Az ír úr, valamint Farkas Wellmann Endre A vágy visszakézből című, és végül Dankuly Csaba Egyfajta edzés és Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete./ Olyan generáció jelentkezett pár éve, amely mindenképp figyelmet érdemel. Legizgalmasabbak két igen-igen fiatal szerző munkái: az Előretolt Helyőrség-könyvek sorozatának újabb darabjai, Dankuly Csaba és Gergely Edit könyvei. /Kisgyörgy Réka: Egy nemzedék kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. november 1.
Okt. 30-án Kolozsváron rendezett irodalmi esten Szőcs Gézával beszélgetett Orbán János Dénes és Bréda Ferenc. Szőcs Géza otthonosan mozgott a pinceklubban, mintha hazaérkezett volna. Elmondta: itt nőtt fel, édesapjának, Szőcs Istvánnak, a "magyar irodalom legnagyobb misztifikátorának" lakása még mindig abban az épületben található. Szőcs Gézának 1992-ben megjelent kötetének borítóján ez olvasható: "Sz. G. utolsó verseskönyve". Ennek ellenére továbbra is ír verseket. Szőcs Géza olyan, eddig még nem publikált és kevesek által ismert Radnóti-kéziratok birtokában van, melyek a költő ifjúkori verseit tartalmazzák. Ezeket továbbra sem kívánja megismertetni a nyilvánossággal. A költő felolvasta néhány versét magyarul, románul (Mircea Dinescu fordításában) és németül. Ez utóbbi azért érdekes, mert nemrégiben jelent meg német fordításban egy verskötete, melyet a híres frankfurti könyvvásáron nagyon pozitívan fogadott a német kritika. /Erdei Róbert: "Ezt majd megtudjátok az emlékirataimból" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./1999. december 13.
Dec. 10-én Kolozsváron tartotta felolvasóestjét Fekete Vince költő, a Helikon rovatának /Serény Múmia/ és a Székelyföld (Csíkszereda) folyóirat egyik szerkesztője, akinek eddig két kötete jelent meg. Legfőbb sajátosságaként a humort említik. Fekete Vince felolvasta stílusparódiáit - Sántha Attilát, László Noémit, Orbán János Dénest adaptálva. Fekete Vince vallomása szerint voltaképpen hadilábon áll a posztmodernnel. /Szakács Zsuzsanna: Parázskönyv tekercsek, avagy a parázs(könyv) vita. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2000. január 17.
Jan. 15-én Kolozsváron az Előretolt Helyőrség folyóirat rendezésében Sántha Attila költészete volt műsoron, a házigazdák, Orbán János Dénes és Páll Zita beszélgettek a költővel. A közönség megismerkedhetett a "transzközép atyjának" nevezett Sántha Attila irodalom- illetve világszemléletével. Transzközép címmel jelent meg 1993-ban az Echinoxban, a kolozsvári folyóiratban Sántha Attila kiáltványa, amelyben emberközpontú irodalmat követelt az addig uralkodó transzszilvanista irodalomszemlélettel, valamint a Magyarországon divatos posztmodern irodalommal szemben. Szerinte ugyanis az 1990-es évek elején a transzszilvanista mítosz még fénykorát élte, mindenki a politikumot kereste a költészetben, amely még mindig a megmaradást hirdette a törpefenyő motívumával. Ezzel szemben Sántha Attila olyan irodalmat szeretett volna olvasni és művelni, amely az embert és a mindennapi problémákat állítja a középpontba. Sántha Attila felolvasta néhány versét Az ír úr című kötetéből (Erdélyi Híradó,Kolozsvár, 1999.). A kézdivásárhelyi költő felolvasott néhányat a székely verseiből is. Szerinte a székely szavak másként alakítják a verset, megsokszorozzák az érzelmeket. - Költészetének groteszk, horrorisztikus és szadista vonulata bontakozik ki a Kemál és Amál című ciklusban, amelynek nyelvezete időnként egészen elképesztő. /Sándor Boglárka: Hogyan ír egy ír úr? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2000. január folyamán
A Látó villám-körkérdése: lesz-e a következő évezredben magyar Nobel-díjas? A válaszadók egysíkúak, a mai Élet és Irodalom felfogását tükrözik. Berszán István irodalomkritikus, egyetemi tanár Kolozsvár: figyelembe véve a friss "kanonizációt valószínűleg a Péterek pályázhatnának." Ő Nádas Péterre saccol. Kőbányai János a Múlt és Jövő főszerkesztője, Budapest: Nádas Péter és Konrád György. Balázs Imre költő, a Korunk szerkesztője, Kolozsvár: tippjei Orbán János Dénes és Esterházy Péter körül vannak. Kántor Lajos Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert gondolja, de nem tiltakozna Nádas Péter ellen sem. Két évtizeddel ezelőtt még nehezen döntött volna Németh László, Déry Tibor és Illyés Gyula között. Visky András költő /Kolozsvár/ négy nevet említett: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter. /A Látó villám-körkérdése. Látó (Marosvásárhely), január/2000. május 4.
Öt másik díjazott mellett Kertész Imre és Milan Kundera íróknak ítélték oda idén a hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány tekintélyes Herder-díját, amelyet a hagyományoknak megfelelően a bécsi egyetemen adtak át május 3-án. A Herder-díjjal évente hét neves kelet-közép-európai művészt és tudóst tüntetnek ki. A mindenkori kitüntettek kijelölhetnek egy-egy tehetséges fiatalt, aki ezáltal egy évre havi 14 ezer schillinges ösztöndíjat nyer el. Kertész Imre romániai magyar pályatársát, Orbán János Dénest nevesítette az ösztöndíjra. A 27 éves lírikus szintén jelen volt a bécsi díjátadáson. /Herder-díj Kertész Imrének. Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ A Kertész Imre által jelölt a brassói Orbán János Dénes költő, aki összehasonlító irodalomtudományból doktorál. /Brassóit jelölt a Herder-díjas. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./2000. május 26.
Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ rendezvényei: máj. 26-án vendégük lesz a brassói születésű költő, Orbán János Dénes, aki bemutatja harmadik, Párbaj a Grand Hotelban című kötetét. Máj. 30-án Lay Réka történelemtanárnő az Árpád-házi királyokról tart multimédiás előadást. A rendhagyó történelemóra a második abból a sorozatból, amelyet az egyesület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával szervez Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében címmel. - Az egyesület vetélkedőt hirdetett meg Apáczai Csere János máig szóló üzenete címmel. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./2000. október 26.
Faludy Györgyöt 1981-ben, Torontóban ismertem meg személyesen - mondta Szőcs Géza költő, politikus, az Erdélyi Híradó felelős kiadója -, és már akkor rendkívüli módon imponált nekem az a szellemi frissesség és éberség, amellyel az akkori Magyarország és Erdély történéseit követte. Tudni való, hogy 1981-ben, amikor ez történt, már több évtizede nem tehette be a lábát Faludy Magyarországra, Erdélyben pedig sohasem járt." "Amikor nyáron, Magyarországon egy újabb alantas cikk jelent meg ellenem, Faludy György kiáltványban állt ki mellettem, amelyben rámutat arra, hogy az ellenem irányuló támadások mennyire alantas hátterűek, és milyen sötét érdekeket szolgálnak. A kiáltványt különben többen is aláírták, többek között Jancsó Miklós filmrendező is..." "A kiáltványt - amelyen költők, színészek aláírásai is szerepelnek - eljuttatták hozzám is, közlés végett. Én ezt - bármennyire is furcsán hangzik - szerénységből nem tettem közzé. Talán várom a következő támadást, és majd akkor..." "A kiáltvány után megkérdeztem Faludyt: ha már ilyen tisztán látja az erdélyi viszonyokat, nem akar felolvasó körutat tenni nálunk? Õ azonnal igent mondott..." - Az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség című folyóiratát Orbán János Dénes szerkeszti, aki ez évben Faludy György-díjat kapott; a körút megszervezésében oroszlánrész jutott a fiatal költőnek, valamint társainak, Bécsi Barbarossa Márkus Jánosnak és Farkas Wellman Endrének. Ez alkalomra sikerült egy rendhagyó Faludy-versválogatást is készíteni, most fog megjelenni. A kiadvány azért is figyelemre méltó, mert Faludynak kizárólagos szerződése van saját könykiadójával, és a költő - a körút kedvéért - rávette kiadóját, egyezzen bele a rendhagyó erdélyi kiadásba. /Szabó Csaba: Kolozsvárra látogat Faludy György. A 90 éves költő kiáltványban állt ki Szőcs Géza mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2000. október 27.
Okt. 25-én Kolozsváron az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó szervezésében Faludy György, a magyar irodalom matuzsáleme tartott felolvasóestet. Az estet Orbán János Dénes költő esszéje nyitotta meg, majd a házigazda és beszélgetőpartner, Szőcs Géza köszöntötte a 90 éves vendéget. /Szabó Csaba: Tapsviharban Faludy, a magyar Odüsszeusz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./